Description:
<jats:p>A feltörekvő országok jegybankjai az utóbbi két évtized során rendkívüli előrehaladást tettek mind szakmai politikájuk, mind kommunikációjuk továbbfejlesztése terén. A központi bankok átláthatósága rendkívül látványosan javult; az általuk közzétett nyilatkozatok a fejlett gazdaságokénál összességében olvashatóbbak és érthetőbbek; jobban összpontosítják figyelmüket az inflációra; nem egy közülük jobb inflációs előrejelzéseket készít; továbbá kevésbé használják az „előretekintő iránymutatás” (forward guidance) kommunikációs eszközét, ami az adatfüggőség mérséklődését eredményezi. Mindez különösen hasznos volt számukra a Covid-világjárványt követően kialakult magas inflációs időszakban. A feltörekvő országok jegybankjai a közelmúltban két különösen fontos szempontból is felülmúlták a fejlett gazdaságok jegybankjait: a pandémiát követően fellépő inflációs nyomás időben történő kezelése és megfelelő kommunikációja, valamint a monetáris politika szigorítása idején a bankszektort érő stresszhatások elkerülése terén. 2023 elejétől-közepétől – a Fedet és az EKB-t megelőzve – a feltörekvő országok jegybankjai lazítani kezdtek, bár monetáris politikájuk végső tesztje az lesz, hogy tartósan le tudják-e csökkenteni az inflációs rátájukat. Tanulmányunkban a fentieket vizsgáljuk a jegybanki kommunikáció szemszögéből, a mesterséges intelligencia (MI) újszerű módszereinek alkalmazásával. Elemzésünket a feltörekvő és fejlett országok jegybankjai számára egyaránt hasznos szakpolitikai tanulságok levonásával zárjuk.</jats:p>